(Újjá)születés - minden ami a szülés körül történik

Mit vigyünk magunkkal a kórházba?



Listámat a szülésznőmtől, Széles Ágnestől kaptam, aki a Liliom bábakonzultáció, ill. a Babaváró konzultációnál adott nekem tanácsokat, és két szülésemet vezette a Szent Imre Kórházban. Ezt egészítettem ki egy-két saját holmival. Két csomag szükséges: az egyik (kisebb) a szülőszobára kell, a másik (nagyobb) a gyermekágyas osztályra.

A LISTA:

1. Szülőszobára:
- várandós kiskönyv
- leletek (utolsó labor, utolsó vércsoport, utolsó UH, hüvelytenyésztés, AFP/HEP)
- házassági anyakönyvi kivonat/apasági nyilatkozat
- hálóing
- papucs
- törölköző (1 kicsi, 1 nagy)
- 1db normál Tena betét
- 1db extra Tena betét
- Tena bugyi
- 1db WC papír
- 4x0,5l ásványvíz, cumizós kupakos
- 1,5l mentes víz
(- plusz takaró)
Apának:
- ruha
- szőlőcukor/műzli/szendvics/csoki/alma/banán
Lehet még:
- gátmasszázs olaj
- homeopátiás szerek
- CD/gyertya/mécses

Tipp 1: a szüléskor használt hálóing nagy valószínűséggel véres lesz, és csatak izzadtság, ne a legszebbet válasszuk. Jó, ha szoptatós, de nem feltétlenül kell, hogy az legyen.

Tipp 2: szexi a flip-flop, de szüléskor lábujjakat igazgatni nem a legkellemesebb, praktikusabb a sima papucs, ne legyen csúszós!

Tipp 3: a nagy törölköző zuhanyzáshoz kell, a kicsi homlok törölgetéshez. :)

Tipp 4: extra Tena betétből érdemes többet venni, mert szülés után 6 hétig menstruáció jellegű vérzés lesz jellemző, melynek mennyisége fokozatosan csökken. A Tena bugyiból ilyet érdemes venni (kb. 4db-ot), nagyon kényelmes, jól tartja a betétet, könnyen tisztítható, gyorsan szárad.(1 csomagban 2db található.)

A többi márka olcsóbb, de használhatatlan. (Láttam máson, tapasztalták!)
Szubjektív: a méretről annyit, hogy nekem 36-os a méretem, és az M-es bugyi volt jó rám, az S-es nem jött fel az amúgy csinos kis fenekemre. :)

Tipp 5: a cumizós kupakos ásványvíz azért jó, mert abból sokkal kényelmesebb szülés közben szipákolni, mint a kupak nélküliből (tuti kiborul). Ebből 4db simán elfogy a szülőszobán egy átlagos hosszúságú szülés során. (A többi víz Apának van, ill. a szülés utánra.)

Tipp 6: plusz takaró kell(het).
Szubjektív: nekem nagyon kellett volna az első szüléskor. Télen szültem, 100 másik anyukával, kértem még takarót, de egyet adtak, lehelletvékonyat. Majd' megfagytam. A vérveszteség miatt 2 órán keresztül dideregtem. Van egy jó könnyű, kicsire összehajtható, de mégis vastag Dormeo takaróm, na, arra nagyon vágytam akkor. Márciusi gyermekem születésekor is jól jött.

Tipp 7: apás szüléshez a ruha gyógyászati segédeszközboltban, a kórház boltjában, és esetleg patikában kapható. Legkisebb méret az L-es! :)

2. A gyermekágyas osztályra
- szoptatós hálóing/gombos hosszú ing 2-3db
- szoptatós melltartó 2-3db
- melltartóbetét (vastagabb fajta) 1 doboz
- 1db jó meleg zokni
- nesszeszer (fogkefe, fogkrém, papírzsepi, hajkefe, fülpiszkáló, hajgumi, krémek stb.)
- extra Tena betét (nagy csomag)
- WC papír 4-5 tekercs
- pohár, tányér, evőeszköz, mikrózható edény tetővel
- papírtörlő
Kellhet még:
- köntös
- hajszárító
- szoptatós párna
- aranyér kenőcs és kúp (Sperti)
- korpa (székletlazításhoz, joghurtba)

Tipp 1: a szoptatós hálóing hasznos.
Szubjektív: soha életemben nem használtam hálóinget, de szülés után nagyon kényelmesnek találtam. Nem kell a pizsamanadrágot letolni, lehajolni, felhúzni, csak felkapni, és kész. Mikor jön a vizites orvos, csak felemelni és kész. Újonnan méregdrága az ami szép, én Vateráztam 4db Brendon márkájút: csodapuha pamut és szép!

Tipp 2: szoptatós melltartó valószínűleg állandó darabja lesz a ruhatárnak 6-20 hónapig. :) Olyat érdemes választani ami kényelmes. Van pamut, sportos, érdemes szülés előtt körülnézni és bevásárolni párat.
Szubjektív: nekem ilyen van. Sajnos nem pamut, de nagyon praktikus.

Tipp 3: melltartó betét az első hetekben biztosan kell majd (később nem mindenkinek ömlik a teje minden babanyikkanásra). Közép árkategóriájút érdemes venni és olyat ami jó vastag. A későbbiekben bőven elég a dm-es, 30db-os, 499Ft-os.

Tipp 4: zokni azért kellhet, mert nem minden kórházban lehet bemenni a kórtermekbe a látogatóknak és a folyosón lehet, hogy hideg van, míg a gyermekágyas osztályon télen is 26°C-ra lehet számítani.
Szubjektív: nekem nagyon fázott a lábam, jól jött a zokni. :)

Tipp 5: az aranyér egy nagyon szemét dolog, előre nem lehet tudni, kinek alakul ki, kinek nem, de akinek a várandósság során kijön, az készüljön rá, hogy a szülés után azt kezelni kell. A Spertit lehet szoptatás idején is alkalmazni. Ha nagyon vészes, van hozzá kúp is!
Szubjektív: sajnos nekem ez sem nagyon használt, a háziorvosom Aurobint írt fel. Érdeklődj róla háziorvosodtól!

A babának:
- 1/2 cs pelenka
- 1 cs popsitörlő
- 1 popsikenőcs
- ruha (body, rugdalózó, sapi)
- 2db textil pelenka
- hazamenős ruha (évszaknak megfelelően)

Tipp 1: érdeklődj a kórházban, hogy adnak-e pelenkát, ruhát a babára. Ha nem, vinni kell. Pelusból 1 csomag fele elég lesz (3-6kg-os babára való, kb. 20-30db-os a legkisebb méret). Viszont popsitörlőből nem elég a kicsi csomag, mert a baba első kakija (a magzatszurok) nagyon ragadós, fekete cucc, amire van, hogy 4-5 törlőkendőt is el kell használni mire lejön a popsijáról. Mire folyós, sárgás-zöldes anyatejeset kakil, már otthon lesztek! ;)

Marcival 7,5 órásan

Honnan tudom, hogy szülök?



1. Elönt a magzatvíz zuhatagszerűen.
Ez egyértelmű jele, hogy hamarosan megérkezik a baba. Első gyermeknél ilyenkor max. 2 órán belül érdemes bemenni a kórházba, születésházba.

2. Szivárog a magzatvíz.
Teendő ugyanaz, mint az előző esetben. Azért szivárog, mert a magzatburok nem alul reped, és emiatt lassabban ér le a magzatvíz. Nem lehet akaratlagosan visszatartani.
Fontos! Ha a magzatvíz színe zöldes, az azt jelenti, hogy a baba belekakilt a vízbe. Ilyenkor sürgősen el kell indulni, mert fertőzésveszélyes. Ülőfürdőt venni nem szabad már.

3. Rendszeres, egyre erősödő fájások jelentkeznek.
Érdemes mérni, hogy milyen időközönként meddig tartanak a fájások. Ha 10 percenként 30mp-ig, akkor lehet indulni a kórházba.

Amire érdemes figyelni:
- fronthatásokra keményedhet a has, hátfájás, alhasi görcsök jelentkezhetnek, amik szülést indíthatnak
- kevesebb magzatmozgás jelezhet közeledő szülést
- eltávozik a nyákdugó
- jóslófájásokat érez az anya

Honnan tudom, hogy jóslófájásaim vannak?
Onnan, hogy 3/4-1 órás melegvizes fürdő hatására ritkulnak, gyengülnek, elmúlnak a fájások.

Szubjektív: jóslófájásokat csak a második várandósságom alatt tapasztaltam, előtte elképzelni sem tudtam milyenek, sem azt, hogy honnan fogom tudni, hogy egy fájás jósló-e. Jóslófájások alatt simán tudtam beszélgetni. Egy kedves barátnőm volt nálunk vendégségben, és éreztem hogy valami nem stimmel, rendszeres fájásokat, összehúzódásokat éreztem, de közben végig tudtam másra figyelni. Éjjel bementünk a kórházba, a CTG kimutatta a méhtevékenységet, de mondták, hogy ezek még nem szülési fájdalmak. Lehet hogy másnap, lehet hogy 2 nap múlva, lehet, hogy 1 vagy talán 2 hét múlva lesz ebből baba. Erre 2 hétre született meg Berci. :) Ellenben azt mondják, a jóslófájások a szülés időtartamát rövidítik. És valóban így lehet, 2 napig tartottak a jóslófájásaim (kimerítőek tudnak lenni egyébként), viszont másodszülöttünk 3 és 3/4 óra alatt érkezett meg.
A szülési fájdalmak sokkal erősebbek, magával sodróak, intenzívebbek.

Abszolút szubjektív: én a saját hangomból hallottam, hogy ez más lesz, tompa, nyögő, (tehén)bőgéshez hasonló hangnak tudnám leírni, míg a jóslófájások inkább összeszorított foggal végigsziszegősek, elszuszoghatóak voltak. Az igazi fájások alatt nem tudtam mozogni, térdelve volt csak kényelmes. A nadrágomat sem tudtam átcserélni, mert nem bírtam lehajolni, így pizsamanadrágban mentem szülni. :)

Szubjektív: Marci a magzatvíz elfolyását követő 15. órában született meg, de fájásokat csak a magzatvíz elfolyásától számított 3. órában éreztem, a vajúdóban 7 órát, míg a szülőszobán 6 órát töltöttem.


Tipp: az egyetlen tipp, hogy mindenkinek minden szülése egyedi, egyéni, egyszeri és megismételhetetlen. Ne befolyásoljon senki szüléstörténete, csak a saját és legbelső késztetésre kell hallgatni. Az én tapasztalataim is csak támpontok. Nem igaz az, hogy akinek elsőre elfolyt a magzatvize, a második babánál is így kezdődik majd a szülés. Nem feltétlenül igaz az sem, hogy az első szülés hosszú, a második rövid. Az nagyon valószínű, hogy ha kevés idő telt el a két baba születése között (1-4év), akkor rövidebb lesz a második. Szülésznőm azt mondta, hogy általában az első babával a szülőszobán töltött idő fele lesz a szülés várható ideje a másodiknál (nálam ez így alakult szerencsére). De vannak olyan szerencsések is, akik az első babájukat is nagyon rövid idő alatt szülik meg.

Szubjektív: én egy olyan "játéknak" fogtam fel a szülésre való várakozásomat, mint egy "kindertojást", amiről csak ott és akkor derül ki, hogy mit tartogat a számomra, mikor elérkezik az idő. Nem szabad nagyon számítani valamire vagy nagyon ragaszkodni valamihez, mert ha nem úgy lesz, nagy csalódást okozhat. Én pl. mindenkinek mondtam, hogy mivel Marci is 10 nappal előbb született, biztosan Berci is februári lesz (márc. 8-ra voltam kiírva), így mindenki már február elején kérdezgette, hogy egyben vagyunk-e még. Hát, egészen március 7-ig húztuk így.

A nagy frontok kihozzák a babákat. Érdemes figyelni a humánmeteorológiát.

Mindenkinek szép, meghitt, átélt szülésélményt kívánok!

Szülés utáni menü



A táplálkozás a várandósság alatt is egy sarkalatos pont, de ez nem változik a szülés után sem. Emellett az sem mindegy, mit és mennyit iszunk. Essék szó először erről!

Közvetlenül szülés után jó, ha az anyuka megiszik minimum 3 liter (!) vizet, hogy tudjon pisilni! Ez nagyon fontos, mert így tudják megállapítani, hogy a szervei rendesen működnek a szülést követően.
Tipp 1: ásványvíz és ne csapvíz legyen! Nekem a szülésznőm javasolta, mert több benne az ásványi anyag, tartalmasabb! És tényleg érezhető a különbség.
Otthon, a gyermekágyas időszakban is folytatódik a folyadékmizéria. Elsősorban a tejképzés miatt kell sokkal több folyadékot fogyasztani, másrészt bizonyos ásványi anyagokat pótolni kell a szülés után. Én nagyon szeretem a tejet, és mivel a fiaim nem voltak hasfájósak, sok tejet ittam. Aki laktózérzékeny, vagy a babája gyomrát akarja kímélni, ihat rizstejet, mandulatejet. Ezek a kálcium-, és magnéziumtartalmuk miatt fontosak. Én emellett ittam tejszaporító teákat is (Laktoherb és Mecsek tea). Sokan javasolják erre a célra az alkoholmentes sört is, én nem ittam, de akinek lassan indul be a teje, vagy apadni kezd és vissza akarja hozni, segíteni szokott.
Szubjektív: a Laktoherb tea olcsóbb, és nekem jobban ízlett, viszont többen mondják, hogy a baba gyomra nem bírja. A Mecsek tea markánsabb ízű, és sokkal drágább.

Összefoglalva:
- ásványvíz
- tej, rizstej, mandulatej
- tejszaporító teák

- frissen facsart gyümölcslevek (erről mindjárt bővebben)
 

A helyes táplálkozás sokat tud segíteni! Következzen most az én fájdalmas tapasztalatom.
A kórházban szülés után minden reggel jön a vizites orvos, és megkérdezi az édesanyát, hogy volt-e már széklete. Ennek megfelelően tesz egy x-et vagy ✓-t a kórlapra, és úgy hallottam, hogy régebben addig nem engedték haza a kis családot, amíg anyuka nem produkált. Ez szintén azért fontos, hogy tudja a doki, hogy a belek szépen visszarendeződtek-e. Nekem senki nem mondta ezt sem, így első gyermekemmel végigszenvedtem a kaki-kálváriát. Először is, szülés után nagyon gyakori jelenség az aranyér, aminek vannak fokozatai, lehet ultrabrutál is. Ilyenkor még a székelés gondolata is fáj. Szubjektív: Miután nekem a glicerinkúp sem hatott, beöntést kértem/könyörögtem ki, és a szülés utáni 5. napra virradtunk, mire a vizites doki beírhatta a ✓-t. Ezért nem mindegy, hogy mit eszünk szülés után. Nem szeretem ócsárolni a kórházi kosztot, szerintem ehető és olyan jó, hogy ágyba hozzák. Ettől függetlenül nem biztos, hogy "kakibarát". Ezt az egészet megkönnyítendő, leírom, nekem mi volt az a csodamenü, ami segített. (A szüleim hozták be, nem ez volt a kaja a szülészeten.)

- spenótfőzelék (vasban gazdag!)
- főtt tojás (fehérje, energia)
- 0,5 liter frissen facsart narancslé
- joghurt, belekeverve 1-1,5ek búzakorpa (székletlazító)
- 2dl tejeskávé (széklet megindítása érdekében)


Tipp 2: friss idénygyümölcsből készült gyümölcslé a jó, mert nincs agyoncukrozva (mint a dobozos gyümölcslé), vitamindús és rostokban gazdag, tehát lazítja a székletet. Én télen/tavasz elején szültem, tehát akkor a narancs volt a legjobb. Én imádtam, napi 0,5-1 litert is megittam belőle. Ugyanilyen jó lehet a baracklé vagy a must (!).

Tipp 3: kávé, nyugodtan! A kórházi automatából "bűnöztem" egy tejeskávé erejéig, és 10 perc múlva rohantam is a wc-re, a baba pedig szépen aludt, semmi baja nem lett ennyi koffeintől. A védőnőm szerint napi 1 tejeskávé nem árt a babának.


  
Amire érdemes odafigyelni szülés után, szoptatós anyaként a táplálkozást illetően:
- nincs olyan, hogy valamit tilos enni
- minden Tőled és a babától függ: ha valamelyikőtöknek puffadást, hasfájást, székrekedést, hasmenést okoz, akkor ne, egyébként szabad
- ami gondot okozhat: fűszeres, csípős, tejes, gluténtartalmú (annak aki allergiás rá)
- ami nagyon jót tesz: vastartalmú (spenót, máj, áfonya, paradicsom, baromfihús)
- fehérje: tojás, húsok, tej
- szénhidrátból ne sokat és teljes kiőrlésűt
- a levesek is nagyon jók tejszaporítás szempontjából (is)

További kaja-tippek:
- zabpelyhes, joghurtos müzli gyümölcsökkel
- tojásrántotta
- natúr csirkemell
- zöldségleves, húsleves, krémlevesek
- barnarizs, krumplipüré
- libamáj, kacsamáj
- halak: tonhal, lazac, tengeri halak (rántva, grillezve, sütve, majonézes salátában)
- paradicsomsaláta, Cézársaláta, görögsaláta
- párolt zöldségek: brokkoli, cukkini, spárga, répa mártásokkal (tejfölös, majonézes, zöldfűszeres)


Szülni készülőknek -  amikről a szülésfelkészítőn nem beszélnek I.


Mikor még csak a filmekben láttam fittlabdán gyakorló együttlélegző babát váró párokat, már akkor vártam, mikor megyek majd én is szülésfelkészítő tanfolyamra. Nos, azóta kettőn voltam, és jó élmény is volt nagyon, viszont itt és most kiegészíteném az ott hallottakat. (Hozzáteszem, hasznos, ha ilyenen részt veszünk, már csak a "párterápiás" jellege miatt is.) :)


1) Olyan kórházhoz tartozó dokit és szülésznőt érdemes választani, amilyenben szülni szeretnél
- nyugodtan be lehet kérezkedni a kórházakba szülészeten körülnézni, maximum szülés miatt nem aktuális a látogatás, de a terepszemle sokat
segíthet
Szubjektív: Ahol szerintem jó lehet szülni, az a budapesti Szent Imre Kórház (kevés császár, sok jóhírű orvos), a budapesti Szent István Kórház (bababarát kórház, jó orvosok), budapesti Honvéd Kórház (jó orvosok). Ahol szerintem nem érdemes: SOTE 1-2 (noha van koraszülött osztály, tömeg van, sok császár), János Kórház (durva bánásmód, sok császár). Ezeket a játszótéri pletykákból szűrtem le, én mindkét gyerekemet a Szent Imrében szültem és mindenkinek ajánlom!

2) Olyan dokit érdemes választani, akinek jó a híre, és aki a Te igényeidnek megfelelően jár el
- az orvos neme nem mindegy (én pl. mindenképpen nőnél akartam szülni)
- nem mindegy, hogy milyen az orvos személyisége: passzol-e a Tiéddel (sokat/keveset beszél, megfelelően tájékoztat, mennyire pénzorientált, mennyire anya/babaorientált, mennyire határozott, mennyire enged szabad teret Neked)
- fontos, hogy egyezzen a véleményetek pl. a császármetszésről, a szülés közbeni fájdalomcsillapításról, vagy éppen érzéstelenítésről, a szülés utáni aranyóráról, a gátmetszésről
Szubjektív: jó dokik: Dr. Kocsis Éva, Dr. Boros Judit, Dr. Petik Dóra
(Kommentben jöhetnek az ajánlások! ;) )



3) Ha nem bízol az egyik orvos döntésében, nyugodtan kérd ki egy másik orvos véleményét. Amiket én tapasztaltam és amiket hallok, azok alapján jó az orvosod, ha:
- kedves, kérdez és odafigyel rád, és legalább 15-30 percet Veled tölt a várandósgondozás alkalmával
- kielégítően válaszol a kérdéseidre
- komolyan veszi a vizsgálatokat, időben elvégzi őket és azokról papírt is ad
- komolyan veszi a vészed hányást, a súlygyarapodást, a vérnyomást, a terheléses cukorvizsgálatot (!!!)*, a vizesedést, a PCOSt, az inzulinrezisztenciát, a streptococcust, az előző várandósságok körülményeit, az egyéb panaszokat

* nem tejet és zsömlét reggeliztet, hanem megitatja a gusztustalan löttyöt (75g gyógyszertári cukrot), ugyanis az ad valós értéket

4) Ha ünnepnap környékére vagy kiírva, kérdezz rá konkrétan az orvosodnál, hogy a szülés várható időpontjában számíthatsz-e arra, hogy esetleg nem nála fogsz szülni, és ha nem, ki lesz a helyettese. Nyilván nem akarja elbukni a pénzét, de Neked jogod van akkor szülni, amikor a babád meg akar születni! Érdemes ezeket 6-9-12 hetes várandósan őszintén megbeszélni, nehogy áthúzza a terveidet egy olyan hozzáállás ami a Te nézeteiddel ellentétes.
Szubjektív: nem vagyok orvos, nem vagyok szonográfus sem. Nem tisztem megítélni (sem elítélni) semelyik orvos döntését, mégis úgy érzem, Magyarországon rengeteg nő szül császárral, indokolatlanul. Én fenntartással hallgatom az a) nem fordult be, b) túl nagy a baba, c) túl kicsi az anya medencéje, d) úgysem tudja megszülni, e) rátekeredett a baba nyakára a köldökzsinór történeteket. Természetesen a császármetszés egy életmentő műtét, mely az anya és a baba életét hivatott megmenteni, azonban nem arra, hogy az orvos dolgát megkönnyítse. Értem ezalatt a következőket:
- hogy ő hamarabb elmehessen ebédelni
- hogy ne essen el a pénzétől, mert mire Te megszülnél, már nem ő lesz ügyeletben
- mert ő elmegy síelni, de biztosra akar menni, hogy Te azért még nála szülj
- aki nem vállalja a felelősséget, valamint a (számára) könnyebb utat választja (értem itt pl. a faros és iker babák eleve császárral világra segítését)




5) Jogod van nem kérni borotválást, beöntést, gátmetszést
Plusz info: szülő nő jogai: http://felicitasz.blog.hu/2010/11/02/szulo_nok_jogai
Angolul: http://www.childbirthconnection.org/pdfs/rights_childbearing_women.pdf


6) A másik vesszőparipám a szülést követő órák és napok eltöltésének mikéntje. Itt most egy abszolút személyes tapasztalatot szeretnék megosztani. Első gyermekem a magzatvíz elfolyása után 15 órával jött világra természetes úton, nagy súllyal (3940g), terhességi diabétesszel tarkított várandósságból. Miután Marcit az Apja jelenlétében megszültem, inkubátorba tették és elvitték. Én 2 órát szuszogtam a szülőágyon (egyedül), majd levittek a gyermekágyas osztályra, ahol 5 óra elteltével kihozták a saját gyerekemet 1 órára. Ezt még valamennyire el tudom magamban rendezni, hiszen Marci nagyon elfáradt, de nem vagyok 100%-ban biztos abban, hogy nem gyógyította-e volna őt jobban az én testem melege, mint az inkubátor.
A másik: a kórházakban szokás azt javasolni, hogy a baba születése utáni első éjszakát töltse az újszülött osztályon, hogy az anya ki tudja magát pihenni. Nos, én úgy tapasztaltam, hogy a szülés után olyan adrenalin sokkot kap az agy, hogy 24 órán belül nem képes az anya aludni. Így teljesen feleslegessé válik ez az intézkedés. Valamint számomra elviselhetetlen a gondolat, hogy a magzatom, akit 9 hónapig a testemben hordtam, hirtelen, egy trauma után (a szülés ugyanis nem egy kis séta a parkban a baba számára), az én szívem dobogásának hallgatása nélkül legyen egy idegen helyen. Hiszem azt, hogy az én sebeim is gyorsabban gyógyultak volna, ha csak tudom azt, hogy ott van mellettem a babám.



Köszönöm a figyelmet és az érdeklődést, a következő szülésfelkészítő fejezettel hamarosan jelentkezem! :)


Szülni készülőknek -  amikről a szülésfelkészítőn nem beszélnek II.


Nagyon személyes intro

Mikor még fogalmam sem volt arról, milyen szülni, volt bennem egy kis izgalom, de annyira keveset tudtam a dolgokról, hogy tulajdonképpen nem tudtam, miért kell izgulnom. Én az a fajta kismama voltam, aki minden terhesgondozási időpontra boldogan mentem, mert tudtam, hogy megnézik a babámat, és mi is láthatjuk őt egy pillanatra - mindig egy piros betűs ünnepnap volt ez a naptárban. Mikor Anyósom izgatottam kérdezte, hogy "Ééés, minden rendben volt?" - nem tudtam, miért izgul ennyire, hiszen, persze, hogy minden rendben, miért is ne lenne rendben minden. Első szülésemre annyival készültem, hogy elmentem a szülésznőm apás szülésfelkészítő tanfolyamára (2x60perc - 2x6000Ft volt, ha jól emlékszem). Volt bennem egy kis féltékenység azokkal szemben akik már szültek, így szülésvideókat és szüléstörténeteket direkt nem olvastam/néztem. Úgy éreztem, hogy először szeretnék egy egészséges gyereket szülni, és életben maradni szülés után, és majd később tudok mások szülésével is foglalkozni (ha érdekelni fog). Miután Marci egy viszonylag küzdelmes és hosszú út végén megszületett, úgy éreztem, hogy mindenre képes leszek ezek után. És boldogan és érdeklődve hallgattam/hallgatom végig bárki szüléstörténetét. Másodjára már nagyjából képben voltam, hogy mi az a szülés - de (mint ahogy mindenki mondta), valóban teljesen más volt a második, mint az első. Most, hogy a harmadik szülésem kapujában állok, már sokkal több információ van a birtokomban, és (sajnos) azt is tudom, mikor melyik pillanatban miért lehet(ne) izgulni. Igyekszem úgy nekimenni a dolognak, mint először, hogy nem lesz baj, miért is lenne.


Én most arról szeretnék írni, amit nem feltétlenül hall a kismama szülésfelkészítőn, vagy a nőgyógyászától, szülésznőjétől, bábájától stb. Amit talán egy többször szült anyuka jobban el tud mesélni...

Először is, a legfontosabb, hogy minden várandósság más, minden szülés más. Így amiket én most leírok, azok maximum támpontok lehetnek...

- Angliában pl. nagy "divat" a szülési terv készítése. Én nem készítettem, nem voltam egy tudatos első-szülő nő. Ennek van jó és rossz oldala is. Jó volt, hogy nem ragaszkodtam túlságosan egy kifejezett pózhoz, metódushoz stb. Viszont sokan panaszkodnak utólag, hogy ha tudták volna, hogy mi mindent kérhettek volna, megtették volna. Én azt gondolom, érdemes tudni azt, amit biztosan szeretnénk elkerülni, és a szülésznőnkkel/orvosunkkal erről beszélni (esetleg papíron is odaadni neki). Az pedig, hogy szülés közben mi hogyan fog alakulni, hogy a tervhez lehet-e hűnek maradni, úgyis kiderül ott és akkor. A nőgyógyászom nagyon jókat mond ebben a műsorban erről itt: http://rtl.hu/rtlklub/felketto/videok/428524


- arról már itt írtam, hogy honnan tudja meg az édesanya, hogy elérkezett a szülés ideje. Most a szülés szakaszairól írnék bővebben. Erről összefoglaló itt, én pedig kiegészíteném a saját tapasztalataimmal.

a) a tágulási szakaszban a menstruációs görcsökhöz való hasonlítás megtévesztő lehet. Akinek nem szoktak lenni, vagy gyengék szoktak lenni a menstruációs görcsei, azoknak ez a hasonlítás semmit sem fog mondani. Én úgy éltem meg, hogy nagyon erős összehúzódásaim voltak, míg a menstruációs görcsök petefészek tájéki görcsök voltak. Míg a menses görcsök egy folyamatos, tompa fájdalom, a fájások ehhez képest inkább egy nagy horderejű sokkal nagyobb területet érintő bizonyos intervallumig tartó egyre erősödő összehúzódások. Nekem olyan érzés volt, mintha egy nagy hullám elragadott volna és sodort volna magával, csak mindezt belülről. Első gyermekemnél pedig szinte semmilyen fájdalmat nem éreztem, nagyon enyhék voltak a fájásaim. Néha összehúzódott a méhem, éreztem, hogy történik valami, de csak szuszogtam; a fájások között aludtam (még álmodtam is); míg a másik fiammal nagyon fura tehénbőgés jött ki belőlem ösztönösen minden fájással. Hogy egy-egy fájás meddig tart, azt nehéz megmondani, én nem is emlékszem. Azt tudom, hogy volt a fájások között egy kis nyugalmi pauza, viszont sokaktól hallottam, hogy pl. burokrepesztés után nem volt szünet a fájásai között.
b) oxytocin: itthon nagyon gyakran adnak, ha a kismama nem tágul megfelelő tempóban. Az oxytocin egy hormon, ami "egy kétélű fegyver", ahogyan Rákóczi István professzor fogalmaz ebben a cikkben. Nekem adtak az első szülésemnél, mert valóban semmi nem történt. A magzatvíz elfolyt este 21.00-kor, és 06.00-kor mikor bementünk a szülőszobára, nem voltak elég erősek a fájásaim ahhoz, hogy Marci meg tudjon születni. Hozzáteszem, az (azt hiszem 1. adag) oxytocin sem hozta meg a várt hatást, talán csak a 2. adag (de erről már nem tiszták az emlékeim) és Marci csak 12.05-kor született meg. Én úgy gondolom, hogy ha nem ilyen jó kezekben vagyok, máshol nem vártak volna ilyen sok időt Marcira és arra, hogy megszülessen természetesen. A zárójelentésemen elsődleges és másodlagos fájásgyengeség is szerepel! Tehát az oxytocin nem ördögtől való, ha azt akkor és arra használják, hogy a baba szépen meg tudjon születni. A feleslegesen beadott, a szülést meggyorsítandó adagolás már véleményem szerint káros.
c) fájdalomcsillapításról én személyeset nem tudok írni, ugyanis egyik szülésemnél sem kértem, de nem is ajánlották fel. (Még egy érv a Szent Imre kórház mellett azoknak, akik nem szeretnének fájdalomcsillapítást igénybe venni.) Itt található infó a szülés során kérhető/kapható fájdalomcsillapítási módszerekről.


d) a kitolási szakaszra én nem úgy emlékszem vissza, mint egy éles váltásra, hogy egy újabb szakaszba ért a szülésem. Azt tudom, hogy Marcinál talán több, mint 2 óra volt maga a kitolás, mert már bent volt a szobában a kiskocsi amin hozták a műszereket, meg a babának is előkészítették a kocsiját, a ruháját, a karszalagját. Viszont nekem a szülésfelkészítőn azt mondták, hogy 3-4 nyomásra kint van a baba - hát, ez nagyon nem így történt. Eleve a sokat és sok helyen székelési ingerhez hasonlított érzés egyáltalán nem olyan, és valószínűleg ez a téveszme okozta a hatalmas és fájdalmas aranyeremet. Ugyanis a kitolásnál nem végbélből kell nyomni, semmi köze a székelésnek a szüléshez (ha engem kérdeztek). Méhből lefelé kell nyomni nagyon erősen. Hogy legyen valami amihez hasonlítsam: ahogy a tampont felhelyezzük, van egy kanyar. Ez a nyomás úgy kell, hogy erőt fejtsen ki, hogy ebből a kanyarból kikerüljön a baba. Szóval a hüvelyből lefelé irányuló nyomás ez inkább, mint bármilyen végbél felé irányuló.
e) a baba fejének beékelődése a medencébe ami nagyon erős érzés, igen, az nagyon fáj - ahogy széttolja a csontokat. A fiaim 36cm-es és 38cm-es fejjel bújtak ki, így elég nagy utat kellett törjenek maguknak, és ez bizony egy nagyon durva feszítő érzés. Valószínű, hogy akinek a babája 32cm-es fejecskével születik (és ez a gyakoribb), annak annyira nem okoz nagy fájdalmat, vagy nem tart a tágulás olyan sokáig, mintha még 6cm-rel tovább kéne tágulnia.
f) ha minden rendben zajlott a szülés során, a babát a legtöbb kórházban az édesanya mellkasára helyezik, és a szoptatással is megpróbálkozhatnak. Ez szerintem az egész szülés legkatartikusabb része, itt kézzel lehet tapintani a nagy küzdelem eredményét, a saját bőrünkön lehet érezni annak a pici babának a puha kis bőrét, érezni a szuszogását, akit annyi hónapon keresztül vártunk. Így minden sokkal kevésbé fáj. Állítom, hogy babával a mellemen, szülés után még a gátvarrás sem fáj.



g) egy dolog van, ami kicsit kellemetlenné teheti ezt az idillt, és az a méhlepény megszülése. Első szülésem alkalmával meg is lepődtem, hogy "jaa, tényleg, ez még hátra van"... Talán ezért is különítik el ezt, mint lepényi szakaszt. Ami itt nagyon fontos, hogy ne maradjon a méhben egy pici darab sem a méhlepényből, mert akkor műtétre kerülhet sor. A lepény megszülése ugyanúgy méhösszehúzódással/fájással történő kitolással történik. Nekem elsőre sokkal nehezebbnek tűnt, mint gondoltam. Mikor az ember már túl van a nehezén, megszületik a pici baba, még egy utolsó erejével a méhlepényt is meg kell hogy szülje, hogy valóban véget érjen a szülés.
h) a szülés utáni 1-2 óra - amit aranyórának is neveznek, nagyon fontos az anya-baba kötődés szempontjából, és akkor a legszebb, ha háborítatlan. Bercivel szerencsére átélhettem, mert minden úgy történt a szülés során, ahogy a nagy könyvben meg van írva; csodálatos volt. Hármasban a szülőszobán, baba szopizik, apuka gyönyörködik, anyuka boldog. És így telik el 1-2 óra (optimális esetben).

Minden babaváró kismamának csodálatos, csalódásmentes, életre-szólóan szép szülést kívánok!!!

Minden napra "minek örülj" szülés után


Szülni hatalmas erőfeszítés, minden erőnket megkövetelő fizikai igénybevétele a testünknek. Utána a kimerültségen, a fájdalmon kívül csak a hatalmas boldogságot érezzük, hogy megszületett a gyermekünk, de ez az adrenalin-sokk csupán az első napon dominál. Ahogy a méhösszehúzó fájások erősödnek, nehéz vidámnak és boldognak maradni. Íme, minden napra néhány örülni-való, ami újra boldoggá tehet minket a hatalmas érzelmek vegyes kavalkádjában ránk törő hullámvölgyekben.


0. nap
A baba épphogy megszületett, remélhetőleg minden úgy zajlott Veled a szülésnél, ahogyan Te szeretted volna.
Örülj, hogy jól vagytok!
Örülj, hogy túl vagytok az utatok legkeményebb menetén! Hősök vagytok!!!
Örülj, mert ettől a naptól kezdve újra tudsz majd hason aludni!


1. nap
Ilyenkor már bőven dolgoznak a méhösszehúzó fájások. (És nagyon fájnak sajnos.)
De örülj neki, hogy ki tudsz menni venni egy jó meleg zuhanyt!
Ezt tedd is meg nyugodtan ahányszor csak jól esik, akár háromszor is egy nap! Nekem egyszer azt mondta egy csecsemős nővér, hogy a szülészeten nincs olyan, hogy nappal vagy éjszaka - ha hajnali 2-kor esik jól, akkor menj ki akkor! De tényleg. :)
Örülj, hogy újra látod a lábujjaidat és meg tudod törölni a lábszáradat! :)
Örülj, hogy nem őrjítenek meg a szagok és végleg elmúlik a hányinger és a savas torokkaparás!
Örülj, mert már biztosan feleakkora a bokád, ha vizesedett a várandósság alatt!



2. nap
Lassan enyhülnek a méhösszehúzó fájások.
Örülj, hogy már könnyebben mozogsz, le tudsz hajolni, könnyebben fel tudsz kelni az ágyból!
Örülj, hogy egyre gyorsabban és egyre kisebb terpeszben ki tudsz érni a látogatóidhoz! :)


3. nap
A nagy örömök napja, általában:
Örülj, mert minden valószínűséggel a 3. nap reggelén belövell a tejed!
És örülj, mert ekkorra már biztosan sikerül először kakilnod!
Ez pedig egyet jelent: hamarosan hazaengednek Benneteket!! :)


Otthon...... édes otthon...
Örülj, hogy végre a saját ágyadban alhatsz!
Örülj, hogy újra képes vagy kézbe venni a teendőket, nem akadályoz semmiben a nagy pocak!
Örülj, hogy szeretteid körülötted lehetnek akkor amikor Te akarod, nem csak a látogatási időben és helyen!


Milyen többedszerre szülni?


Természetesen mindenkinek mindegyik várandóssága és szülése teljesen más, egyedi és megismételhetetlen; de azért vannak tendenciák amik többségében jellemzőek az első, második, többedik szülésekre. Ha éppen a második vagy harmadik babádat várod, és azon töprengsz, vajon milyen lesz az ő születése az előző(ek)hez képest, íme néhány urbánus legenda a többedik szülésekről. Négy- vagy többgyerekes anyukáktól várom a kiegészítéseket! ;)



1) Azt mondják, a második szülés nagyjából feleannyi ideig tart, mint az első. Ez főleg akkor igaz, ha a 2 gyerek születése között 2-2,5 év telik el. (Nálam bejött.)

2)
Azt mondják, általában egy anyánál általában ugyanúgy kezdődnek a szülések (vagy fájásokkal, vagy elfolyik a magzatvíz). (Én ezt cáfolom.)

3)
Azt mondják, hogy amekkora a lábméreted, akkora fejkörfogatú babát gond nélkül meg tudsz szülni természetesen. De akár annál nagyobbat is, teszem hozzá én. :)

4) Azt mondják, minél rövidebb idő alatt történik, annál fájdalmasabb egy szülés.
(Így igaz.)

5)
Azt mondják, a babák súlya egyre nagyobb lesz, minél többedik a sorban. (Ez nem feltétlenül igaz, de pl. anyukámnál és nálam így történt.)

6)
Azt mondják, minél többedik szülés, annál fájdalmasabbak az utófájások. (Abszolút! Sajnos.)

7) Azt mondják, minél többedik szülés, annál hamarabb történik a tejbelövellés.
(Bizony!!!)

8) Azt mondják, minél többedik szülés, annál gyorsabb a felépülés szülés után, függetlenül attól, hogy hüvelyi úton vagy császárral szül az anyuka.
(Sokaktól hallom, hogy ez így van.)

9) Azt mondják, a szülés utáni vérzés egyre enyhébb, minél többedik szülés a sorban.
(Nálam jelentősen rövidebb volt a második és harmadik baba után az elsőhöz képest!)

10) Azt mondják, minél többedik gyerek, annál tovább tart a regenerálódás. (Szerintem az anya korától és a gyerekek közti korkülönbségtől is függ.)




A hasonlítgatásokkal az van, hogy mindenki tudja, hogy nem mindig érdemes, mégis megtesszük. Én egy táblázatban összefoglaltam pár adatot a 3 szülésemről, mintegy biztatásképpen. Nyilván semmi nem törvényszerű, amit benne olvashattok, csak támpont. :)
Íme:




        1. baba
         2. baba
        3. baba
hányadik héten
38+4
39+6
39+3
a szülés kezdete
elfolyt a magzatvíz
fájásokkal indult
elfolyt a magzatvíz
a szülés időtartama
15 óra
3 óra 45 perc
2 óra 30 perc
ebből a kitolás
4 óra
45 perc
30 perc
milyen érzés volt
kimerítő, de nem fájdalmas
intenzív, de nem annyira fájdalmas
nagyon fájdalmas
születési súly
3940g
4100g
4280g
születési hossz
56cm
58cm
55cm
fejkörfogat
36cm
38cm
35cm
gátmetszés
volt
volt
volt
utófájások
nem éreztem
1 éjszakán át voltak
2 napig tartottak
felépülés
(amikor nem fájt a felállás, járás, leülés)
4 hónap
fél nap
2 nap
tejbelövellés
3. nap reggele
2. nap reggele
2. nap reggele
szülés utáni vérzés
kb. 4 hét
kb. 3 hét
kb. 2,5 hét
gátseb gyógyulása
6 hét
6 hét
6 hét

Kívánok mindenkinek olyan szülést, amilyenre vágyik! :)

Ha már nagyon szülnél: praktikák szülés-indításra

A kiírt időpont (due date) az első gyereknél majdnem szentírás volt a számomra. Pedig nekem előre szóltak, hogy csak a babák 5%-a születik meg pontosan azon a napon amikorra kiírják őket. Még akkor is ragaszkodtam ahhoz a dátumhoz. Aztán mint a hideg zuhany, akarom mondani a meleg magzatvíz - borított el a felismerés, hogy első gyermekem bizony 10 nappal előbb fog megérkezni. A másodiknál már úgy mentem neki, hogy biztos ő is előbb jön, és ebben hittem végig. Ő bezzeg jól érezte magát, és csak egy nap engedményt adott nekem. A harmadiknál nem voltak elvárásaim, csak nagyon bíztam benne hogy nem hordom túl, hiszen óriásira tippelték, és az én fiaim az utolsó hetekben 100-150g-okat híztak. Tehát, azt mondanám tippnek, hogy rá kell bízni a természetre a dolgokat, mert a baba tudja mikor kell jönnie. Egy-két dolog állítólag segít kicsalogatni a babákat, ezeket összegyűjtöm Nektek! Többet én is kipróbáltam, leírom nekem melyik vált be és melyik nem.

az első babával türelmesen vártam (és milyen rend volt még akkor) :D

Amiket próbáltam:
- Szex: ez tűnt eddig a tuti tippnek (baba aznap, illetve másnap reggel meg is született)
- Ananász: jól esett, de nem tudom, használt-e
- Alkoholmentes bábakoktél: ihatatlan, pár kortyot bírtam meginni belőle (recept alább)
- Fűszeres ételek: 3. babánál folyamatosan ettem indiait, nagyon szerette :) a többieknél kihánytam :(
- Sétálás: egyszer használt
- Lépcsőzés: nem használt
- Forró fürdő: jóslófájásokat elmúlasztotta, de csak ennyi
- Talpmasszázs: a kozmetikusom anyukája csinálta, és szerintem ez bejött (baba 2 nap múlva)
- Málnalevél tea: 36. héttől ittam, nem tudom, mennyiben járult hozzá a dolgokhoz
- Homeopátia: alapvetően nem hiszek benne, de szedtem a bogyókat

a másodiknál azt hittem, hogy előbb jön és mindenkinek ezt is mondtam. nem kellett volna.
hetekkel a szülés előtt már jöttek a kérdések. :D
a harmadiknál megtanultam nem siettetni, de nagyon nehéz volt a vége. szó szerint súlyos volt.
Amiket nem próbáltam:
- mellbimbók ingerlése
- tonik
- ricinus
- lazítás
- program, mozgalmas nap
- másik bábakoktél: (recept alább)
- akupunktúra

Forrás, részletes infó itt:
http://www.babanet.hu/gyermekvallalas/harmadik-trimeszter/szulesindito-praktikak/

és itt:

http://www.natural-pregnancy-midwife.com/ways-to-induce-labor.html

#1 Recept: reggel 1 liter vizet feltenni főni, benne egy kis darab gyömbért lereszelve (kb. 1púpos teáskanálnyi), 10 szem szegfűszeget és egy kb. 10 cm hosszú fahéjrudat. Ezt felfőzni, aztán le a tűzről és 1 púpos evőkanál vasfű teát beleáztatni kb. 10 percig és leszűrni. Ízesíteni mézzel vagy cukorral lehet, citrommal nem. Délig meg kell inni az egészet.

#2 Recept: 1 narancs és 1 grapefruit leve és egy csipet reszelt gyömbér

A szülés az én drogom

Valaki túrázik, valaki koncertre jár, valaki könyvet olvas, valaki sportol, valaki zenél, valaki szert szed. Egy dolog közös: valami boldogsághormonra szükségünk van, hogy életben maradjunk. A gyerekeim előtt egy-egy félmaraton lefutása után éreztem hasonlót, hogy napokig a fellegekben jártam a boldogságtól. Amióta megszülettek a gyerekeim, már tudom: nekem a szülés a drogom.


Marci születése lassú volt és hosszú. De emlékszem, azután a 15 óra kőkemény erőfeszítés után a férjem olyan büszke volt rám/ránk, mint még soha. Azt hiszem, az egy olyan fordulópont volt a kapcsolatunkban, ami örökre összebilincselt minket. Semmihez sem fogható érzés volt az a nap. Később mikor hazamentünk a kórházból, a gyermekágyas hetekben minden nap arra gondoltam elalvás előtt, hogy a kórházban vagyok, és megszületett Ő. Talán ettől a pillanattól fogva vártam a következő szülés-élményemet. Mikor Marci nagyobb lett és megint elkezdtem futni, folyton arra gondoltam futás közben, hogy jövő olyankor már megint babát akarok várni. A hányós első három hónap ellenére, a mozogni nem tudós két utolsó hónap ellenére, ez volt minden amire gondolni tudtam.


Amikor Marci 16 hónapos lett, megtudtuk, hogy ismét babát várunk. Imádtam megint dokihoz járni, úgy vártam az ultrahang időpontokat mint a gyerekek a Karácsonyt. Izgatottan vártam minden vizsgálatot: már nem azért voltam izgatott, mert nem tudtam mi vár rám, hanem pont azért, mert már tudtam melyik héten mire számítsak. Noha Bercivel kifejezetten erős volt a hányós időszak, a 2. trimesztert nagyon élveztem. Meggyőződésem, hogy a kismamákat bizonyos atmoszféra leng körül, ami a többi anyukából együttérzést, az apukákból elismerést, a férfiakból tiszteletet, a fiatal lányokból pici irigységgel kevert csodálatot vált ki (már akiből), és én ezt nagyon élveztem. Sosem takartam el a pocakomat, nagyon szerettem hogy szép nagy, nagyon büszke voltam rá mindig. Rám maximálisan igaz volt a rózsaszín ködös várandósság, teljesen más színben pompázott a világ. Azóta is vágyom erre az állapotra.

A második szülésem tökéletes volt. Amikor Berci megszületett, akkor azt mondtam, hogy ha ilyen lenne minden ezután következő szülés-élményem, akkor bármennyit szülnék még. Egy dolog árnyékolta be az amúgy számomra misztikus kórházi napokat: nagyon hiányzott Marci. De megint ugyanaz volt, mint előtte: anyukák, akik kedvesek egymással - ott és akkor, ugyanazzal az élménnyel telve csak kedves mosolyok és boldogság hatja át a gyermekágyas osztály termeit és folyosóját. Nekem nagyon jó élmény volt mind. És nagyon kedves anyukákkal kötöttem barátságot a kórházi 3 napjaimon.



Harmadik babánkra ugyanúgy vágytam, mint a másik kettőre. Egy icipicivel talán azért jobban, mert ő kicsit váratott magára, tehát több időm volt a vágyakozásra. Vele már igazán rutinosnak éreztem magam, és mivel más évszakban vártam, kicsit talán könnyebben viseltem a hányós időszakot is. A vége azért volt azonban nagyon nehéz, mert a két nagy miatt nem tudtam annyit pihenni amennyit szerettem/kellett volna, és a tehetetlenségtől (hogy képtelen vagyok annyit dolgozni itthon mint amennyit kéne) sokszor voltam feszült és ideges. A szülés napja azonban a legjobbkor érkezett el, tökéletesen időzített Lóci is. Nagyon gyors és nagyon fájdalmas volt, és Lóci nagyon nagy baba volt. De talán emiatt is büszke voltam magunkra, hogy ismét megcsináltuk. Az volt csalódás, hogy nem voltam annyira fitt mint Berci születése után. Viszont a 4 kórházi napot igazi hotelbéli all-inclusive üdülésnek éltem meg: csend, nyugalom, kisbaba, ágyba kaja, napsütés, boldogság (na, jó - az utófájásokat szkippeltem volna :D ).


Akármikor, akárhányszor végigcsinálnám újra. Az tart vissza, hogy a már meglévőinkre is vigyáznunk kell, gondoznunk kell, időt, figyelmet, energiát kell rájuk fordítani, hogy mindannyian jól legyünk: a gyerekek és mi külön-külön, valamint a házasságunk is. Egy dolog végigcsinálni egy várandósságot és egy szülést, de a neheze azért azután következik, és a gyerekek számával a feladat egyre növekszik. Nálam mégis évente elérkezik a pillanat, hogy újabb kisbabára vágyom, és úgy érzem, az otthonunkba mindig kell egy pici baba...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése