Gyerek vagy Nemgyerek? Anya vagy Nemanya?

Egyre többet, egyre többször olvasok anyasággal, gyermekvállalással kapcsolatos cikkeket - és sajnos a hozzá tartozó kommentekbe is bele szoktam pillantani. Fájdalmasan elszomorít némelyik. Ahogy van hitvallásom a gyereknevelésről, úgy van hitvallásom a gyermekvállalásról és az anyaságról. Íme:

1. Mindenkinek a magánügye(!!!):
Hogy van-e gyereke, hány gyereke van, honnan, hogyan és kitől van gyereke!!!

2. Gondolkozzunk, mielőtt ítélkeznénk!!!
Vajon nem bántom-e meg az illetőt a véleményemmel? Vajon nem okozok-e neki fájdalmat az ítéletemmel? Van-e értelme mást megítélnem?

3. Próbáljuk magunkat a másik helyébe képzelni!
Vajon miért érez úgy ahogy? Vajon lehetséges-e hogy pont az ellenkezőjét akarja mondani mint amit én elsőre gondoltam? Hogyan tudnék én pozitív dolgot hozzátenni? (Nem negatívat, és elvenni.)

Ami ebben a témában a legfontosabb szerintem, hogy egy kisbaba léte vagy nemléte (hogyan létrejötte, milyen módon történő születése, miként való felnevelése) a világon a legeslegintimebb téma. Leginkább a szüleire tartozik. Akik ha úgy gondolják, hogy megtisztelnek másokat azzal, hogy beavatják őket is, akkor azért hálásnak kell lennünk és tiszteletben kell tartanunk. Lehet természetesen véleményünk (ellenvéleményünk is), el is mondhatjuk nyilván, de úgy gondolom, hogy nagyon finoman kell kezelni és közvetíteni.

Egy dolog biztos: mindenki boldog akar lenni. Valaki gyereket akar, gyereke lesz, boldog lesz. Valaki gyereket akar, nem lesz neki és próbál találni egy utat magának ahogyan mégis boldog tud lenni. Valaki nem akar gyereket, nem lesz neki, boldog lesz. Valaki nem akar gyereket, mégis lesz neki, és megpróbálja boldoggá nevelni.

Engedjünk mindenkit a maga útján boldognak lenni. Gyermekkel vagy gyermek nélkül.

A cikkek, amik inspiráltak:
https://wmn.hu/elet/18973-d-toth-kriszta-na-most-mar-tenyleg-szalljatok-ki-a-mehembol-es-a-gyerekem-fejebol
https://wmn.hu/ugy/46792-szentesi-eva-nemanya
https://www.youtube.com/watch?v=pQGlAM0iWFM

Köszönöm szépen, hogy elolvastátok!

Amit anyaként a barátnőimtől tanultam: 6 trükk a könnyebb túléléshez

Anyának lenni egy folytonos tanulási folyamat. Mint már írtam, én kevésbé könyvekből, mint inkább a gyakorlatból szeretek tanulni. A legjobban pedig anya-barátnőim inspirálnak. Íme, néhány trükk, amit másoktól lestem el:

1) Boritól tanultam meg, hogy hogyan kell várandósan a régi nadrágomat használni
Mikor még a kismamanadrág túl bő, de már a rendes nadrág szorít, ez a trükk segíthet:

2) Szilvi barátnőmtől tanultam meg, hogyan kell lépcsőn közlekedni babakocsival
Ahelyett, hogy felemelném az egész kócerájt, lépcsőn lefelé magam előtt tolva ledöcögtetem; visszafelé háttal húzva fellépegetek. Hozzáteszem, ezt a tudást a 2. gyerekemnél sikerült elsajátítanom, ugyanis Szilvi kislánya és Berci 3 hét különbséggel születtek. És igen, Marcival végig bénáztam!

csak nekem nem megy mindig ilyen széles mosollyal :D

3) Móni húgomtól megtanultam, mit csináljak a maradék bébikajával
Mivel a botturmix csak nagyobb mennyiséget tud letruttyantani, így megmarad egy csomó kaja, ami nem fogy el 1-2 nap alatt. Megoldás: jégkockatartóban lefagyasztani a felesleges mennyiséget. Ezt a 3. gyerekemnél sikerült megtanulni, mondom, mindig tanul az ember!

4) Gyöngytől tanultam meg, hogy bilizéshez így nem lóg a body a bilibe:
Body alsó része egy vállon összepatentolva.

5) Zsófi unokatesómnál láttam, hogyan lehet legpraktikusabban tárolni a gyerekjátékokat:
A bútor neve TROFAST és az IKEAban kapható (vagy használtan a Vaterán, TeszVeszen, Jófogáson).

6) Klaudia barátnőm mesélte, hogyan tárolja a kinőtt gyerekruhákat rettentő sok helyet megspórolva
Kapható: itt.

Köszi, Lányok, hogy inspiráltok és hogy tanulunk egymástól! :*